Az MNB vezetői körlevelet küldött a biztosítóknak arról, hogy a piaci szereplők hogyan járjanak el a személyi sérüléses károsultakat illető nem életbiztosítási – leggyakrabban kgfb utáni – biztosítási járadékok egyösszegű megváltásakor. Úgy tűnik, eddig a biztosítók nem mindig számoltak „korrekten”.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az átlátható és az ügyfélérdeket előtérbe helyező biztosítói kárrendezés támogatására vezetői körlevélben adott útmutatást a biztosítóknak. Ebben arról van szó, hogy a nem-életbiztosításoknál – leggyakrabban a kötelező gépjármű-biztosítási baleseteknél (kgfb) – bekövetkező személyi sérüléses károk rendezésénél miképp járjanak el, ha például a sérültté, rokkanttá váló károsultaknak (vagy az elhunyt károsultak hátramaradt özvegyeinek, árváinak) nem járadékszolgáltatást kínálnának, hanem annak egy összegű megváltását kezdeményezik.
Számoljanak tisztességesen jelenértéket!
A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.
Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos – sokszor hosszú távra szóló – járadékszolgáltatás helyett megajánlott – tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodnia kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Követendő gyakorlat, hogy a tőkésítési összeg kiszámításakor a diszkontfaktorok meghatározásához használt hozamgörbe ne haladja meg (a járadékszolgáltatás pénznemére vonatkozó) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által legutoljára közzétett kockázatmentes hozamgörbét.
Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.
Mérlegeljenek az ügyfelek!
Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait. Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. Fel kell hívnia figyelmüket arra, hogy ha az egyösszegű megváltást választják, a továbbiakban nem teljesít részükre kifizetést. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, és a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét.
Nem kötelező, de ajánlott
A piaci szereplőkkel való konzultáció nyomán kiadott vezetői körlevél a jegybanknak az utóbbi időszakban a kgfb-piac szabályozására tett intézkedéseinek újabb eleme (az MNB 2020 szeptemberi díjkalkulációs vezetői körlevele, illetve az idén indult kgfb-indexe után). A jegybanki lépések célja a kgfb-piac pénzügyi stabilitásának szavatolása mellett az ügyfélérdekek figyelembevétele is.