Vége a koronavírus-járvány kedvező hatásának az autós biztosítások piacán: emelkedőben a balesetszám és a kárinfláció, mindkettő a díjak drágulását hozza magával.
Érdekes mozgásokat látni a személyautók biztosítási piacán. Hiába csökkent látványosan a közlekedési balesetek száma a koronavírus miatt szerényebb forgalmú hazai úthálózaton 2020-ban (és még 2021-ben is messze az évtizedes átlag alatt volt), a biztosítók kgfb-ből származó díjbevétele 255 milliárd forintra növekedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap kiadott jelentéséből, ami a kevesebb kártérítés ellenére 3,3 százalékos növekedés.
Vajon mi történik idén a kötelező felelősségbiztosításokkal és a casco-val úgy, hogy 2022-ben a balesetszámok és az infláció is megindult felfelé?
Gyakrabban ütköznek a személyautók, mint az egyéb gépjárművek?
A világjárvány előtti utolsó békeévnek tekinthető 2019-ben 164 ezer darab kgfb-szempontból releváns balesetet rögzített az MNB, ezzel szemben 2020-ban 120 ezret, 2021-ben pedig 139 ezret. “A közúti forgalom csökkenése pozitív hatással volt a kárgyakoriságra, de az összes kárkifizetés nem egyenesen arányosan csökkent a kárgyakorisággal, a kárinfláció már 2019 második félévétől jelentős mértékben érezhető volt az áltagkárokban” – érzékelteti a Vezessnek Busa Zoltán, az Aegon Gépjármű- és Szállítmánybiztosítási üzletágvezetője, hogy összetett képlettel számolnak.
Ők egész korán reagáltak, 2020 második felében átlagosan 6 százalékkal csökkentették a díjaikat az esztendő első, rendkívül kis járműforgalmat és emiatt visszaeső balesetszámot hozó félévhez képest.
Másként reagált a Groupama ugyanakkor, amely meglepő levelet küldött nagyjából 250 ezer kgfb-ügyfelének. A biztosító 2020 végén úgy döntött, hogy felajánl nekik bő 700 millió forintot, megtarthatják vagy jótékony célra fordíthatják. A velük szerződött autósoknak közel a fele, összesen 120 ezer ügyfél döntött a pénz megtartása mellett, 331 millió forintot visszatérített nekik a Groupama, 380 milliót viszont átutalt az OMSZ-nek.
Mennyi most az átlagos kgfb-díj és mennyi az átlagosan kifizetett kárérték?
Az átlagosan immár 14 évnél is öregebb hazai személyautó-állomány mellett az új szerződések éves átlagdíja 49 700 forint jelenleg az Aegonnál, míg 46 484 forint a Groupamánál. Közismerten jelentős különbségek vannak a tulajdonosok életkorától, közlekedési múltjától és természetesen a lakhelyétől függően, utóbbira a K&H ad látványos példát: náluk jelenleg az 1390 köbcentis hengerűrtartalmú, benzines személygépkocsik átlagdíja az A0 bonus-malus besorolás mellett vidéki kisvárosi ügyfeleknél átlagosan 35 427 forint, míg a jóval kockázatosabb budapesti, szintén természetes személyek ugyanilyen autóinál 74 162 forint.
Több éve már nem újdonság, és hozzászoktunk, de azért most megemlítjük: a K&H vidéki átlagdíjából 8148 forint a biztosítási adó per hónap, míg a fővárosiak átlagdíjából 17 057 forint.
Egészen magas összeg az átlagosan egy-egy sérült gépjárműre kifizetett kár. Tavaly 750 ezer forint volt az MNB szerint, ami már 2021-ben is 9,9 százalékos növekedés, ebből a személyautók díja 662 ezer forint volt 6,9 százalékos emelkedést követően. Ebbe egyaránt beletartoztak a személyisérüléssel és a csak járműtöréssel járó káresemények.
Minden autós biztosítás díja emelkedik, vagy emelkedni fog.
Húsba vágóan 2022-ben érzi az átlagpolgár a szinte minden fogyasztási termékre és szolgáltatsra kiterjedő inflációt, az ún. kárinfláció azonban már jóval korábban elkezdődött. A Vezess írta meg elsőként, hogy kőkemény 43 százalékkal emelkedett 2021-ben a használt gépjárművek hirdetési ára, és az új személyautók is átlagosan 10-20 százalékkal drágultak tavaly párhuzamosan az alkatrészárakkal. Erre rakódik rá az autópiacon az idei áremelkedés, ezért megkérdeztünk néhány nagy biztosítót, hogy mi történik a díjaikkal 2022-ben és mi várható jövőre?
“A kárinfláció folyamatosan erősödött és hosszú távon érezteti hatását. Ezt egy ideig valamelyest ellensúlyozta a Covid járvány, hiszen a balesetek száma csökkent, azonban ma ez már nem mondható el” – válaszolta a K&H Biztosító kommunikációs igazgatósága. Valóban így van, az ORFK legfrissebb statisztikái 10,2 százalékos emelkedést mutatnak az év első felében a múlt esztendő hasonló időszakához képest a személysérüléses baleseteknél. Márpedig a K&H szerint “a kárgyakoriság és a kárinfláció együttes növekedése a díjak emelkedéséhez vezet”.
Hasonlóan nyilatkozott Busa Zoltán is az Aegontól, akik már léptek is. “A díjemelést jelen körülmények közt indokoltnak látjuk, és ezért egy több részletből álló emelést hajtottunk végre.”
Ugyanúgy kedvezőtlen hatással van a casco díjaira is az infláció, sok százezer autóst érint ez is. Itt a K&H “közel 20 százalékos” emelkedést hajtott végre idén, az Aegontól pedig azt a választ kaptuk, hogy “az év második felében 15 százalékkal emeltük a díjainkat”.
Van, ahol nem a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok.
A személysérüléses baleseti statisztikákat rögzító rendőrségi táblázatokban ősidők óta stabilan első helyen áll kiváltó okként a gyorshajtás, a csak anyagi kárral és/vagy személysérüléssel járó baleseteket együtt tartalmazó biztosítói adatbázisokban azonban régóta árnyaltabb a helyzet.
Az Aegonnál például az elsőbbségadás elmulasztása az első (ami az ORFK-nál második), majd a követési távolság be nem tartása következik, aztán a figyelmetlen irányváltoztatás, és negyedik helyen a gyorshajtás. A K&H-nál már a sebességhatárok negligálása az első, aztán az elsőbbségadás elmulasztása jön a sorban, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartása, valamint a szabálytalan sávváltás a további sorrend.